15. Mörbischer Laufsporttag und Neusiedlersee Radmarathon

A május 1-i hosszú hétvégét mi a futás-bringázás kombónak szenteltük. Ezen a hétvégén rendezték Mörbischben a Mörbischer Laufsporttag-ot és a Neusiedlersee Radmarathont. Már jó előre mindkettőre beneveztünk. Én az 5 km-es futásra, Zoli a félmaratonra és mindketten a Fertő-tó kerülő bringaversenyre. Hogy mindebből mi jött össze, azt a lentiekben el tudjátok olvasni.

2006. 04. 28. Péntek

A reggeli procedúra után a kölyköket beültettük az autóba, apa egy óra alatt lepakolta a cuccokat, majd indultunk az évek óta jól bevált szálláshelyünkre, Fertőrákosra a Horváth panzióba.

Már az úton gyanús felhők gyülekeztek, de azért mi nagyon bizakodód voltunk. Fél 2 körül foglaltuk el a szállást, majd apa bement Sopronba a nagyikért, akik vonattal érkeztek. Egy közös ebéd elfogyasztása után családostúl bementünk Sopronba, hogy találkozzunk Macival és fagyizzunk egyet. Akkor már esett az eső. :))) A találkozó összejött, a másnapra vonatkozó taktikai megbeszélést egy jó adag fagyival színesítettük, majd sétáltunk egy kicsit a városba, hogy Fruzsi bringázhasson egyett.

Az estét a panzióban egy kellemes vacsorával zártuk, és bizakodóan tértünk nyugovóra az esőt illetően.


2006. 04. 29. Szombat

Reggel a párkányon kopogó eső hangjára ébredtünk. :(((( Sok eső volt és hideg. Apával ketten délelőtt még reménykedve indultunk át Mörbischbe, hogy felvegyük a futáshoz kapott rajtszámot a rajtcsomaggal együtt. Bíztunk benne, talán eláll az eső. Nem tette. Nagyon komor idő volt.

Én egy kicsit taknyos voltam, ezért úgy döntöttem, hogy nem indulok a futáson. 5 km nem ér meg annyit, hogy még jobban megfázzak. A nap hátralévő részét figyelembe véve viszont rossz döntés volt, mert a gyerek versenytől kezdve az 5 km-es futáson át a félmaratonig mindent végignéztem, fotóztam - ezért esernyőt nem vittem magammal -, így a 4 óra alatt totál eláztam, a dzseki és a baseball sapi kevés volt. Ha futok, akkor sem lettem volna vizesebb. Ja és a vége felé már két esőkabát volt rajtam, mert pulcsit sem vittem, és eléggé hideg volt.

Zoli 1:40-et futott, és bosszankodott, hogy a tervezett 1:30-as idő nem sikerült. Mit mondjak, ilyen időben én nem is csodálkozom. Az indulók fele rajthoz sem állt.

A tárnoki különítmény mind hősiesen végigfutotta a távokat, gratulálok nekik.

A család a napot a panzióban töltötte, a szünet nélkül zuhogó eső miatt semmit nem tudtak csinálni. A napot végül egy kellemes vacsorával zártuk.


2006. 04. 30. Vasárnap

Mindenkinek jól esett a Fertő-tó kör(ön). :)))

Szombat este még mindig reménykedtem, hátha kisüt a nap, de Fruzsi hiába süss fel napozott, csak az eső maradt vasárnapra is. Reggeli után komoly konzultációt folytattunk az ellenfél Papírkutya csapattal az indulást illetően, majd egy hírtelen ötletből kifolyólag úgy döntöttem, én Papírkutya szimpatizáns leszek. :)) Ha már a nagyok nem indulnak, mit akarok én???? Különben is 8-9 fok volt és esett. Ha csak hideg van, az nem akadály, én amúgy is gyorsan kimelegszem. Azt viszont nem viselem jól, hogy órákon keresztül vizes vagyok, mert esik az eső és még hideg is van, az ellenszélről már nem is beszélve. Látszik, nem vagyok még elég elszánt.

Nekem annyi volt a bringázás, hogy magamra vettem az összes bringás cuccom: egy térdnadrágot és egy rövid nadrágot - a két betét isteni volt tekerés közben -, meg egy rövid ujjú és egy hosszú ujjú mezt, meg a szombaton szétázott széldzsekimet és átkisértem Zolit Mörbischbe, hogy fotózni tudjak. Az út oda-vissza nem sokkal volt több, mint 10 km, és a fotózással együtt kb. 1 órát voltam az esőben, de amikor hazaértem mindenem csupa víz volt, beleértve a bugyimat is. A két nadrág és a szivacs betét jól tarjta a vizet. :)))) De Maci horgász felszerelése megért ennyi elázást. :))))

10-kor elrajtolt a bátrak "vagy őröltek" - mezőnye, én meg siettem vissza Fertőrákosra, hogy onnan kocsival gyorsan átmenjek a mezőny útvonalára a balfi elágazáshoz. Gyorsan átöltöztem, Milánba töltöttem egy kis kaját, fevettem anyósomat és átkocsikáztunk az elágazáshoz. Sajnos az élboly pont akkor húzott el, amikor leparkoltam, de a számomra lényeges versenyzők csak ez után érkeztek. Addíg azért még elhúzott néhány boly, egyet majdnem elgázolt egy balra bekanyarodó zöld suzukis, aki nem bírt egy percet várni. Volt nagy ordibálás, meg mutogatás a boly részéről. Utána lecsitultak a kedélyek, én meg tovább áztattam magam. Kattintgattam jobbra-balra. Itthon derült ki, hogy sikerült a P-Nívó különítményt is elkapni. :))) Kerestem Maci ufo ruháját, de nem találtam. Még jó, hogy az álöltözetében is felismertem. :))) Jól becsapott, a fene egye meg. PROF-ot sajnos nem sikerült lencsevégre kapnom, hiába sasoltam a kék villámot. Aztán egyszer csak felbukkant egy kölcsön bringás térdnadrágot és egy rövid bringás nadrágot viselő, piros kabátos zombi is. Őt is sikerült lefotóznom, még integetni is volt ereje, csak nem tudom miért nem ezt a képet tette fel a honlapra. :))


Találkoztunk még néhány hegyi menővel, akik a leágazásnál a szállás felé vették útjukat a cél helyett.

Dolgom végeztével elindultunk a szállásra. A szobában derült ki, hogy volt 4 nem fogadott hívásom. Apa keresett, mert szétment a hajtóműve. Mivel a telefont nem vittem magammal, ezért Zoli nem tudta feladni a versenyt a hajtómű hiba miatt. A második szervízkocsi segítségének és az én nem fogadott hívásaimnak köszönhetően tovább indult. Igaz, nem sikerült megdönteni a tavalyi időt, de hősiesen végigcsinálta a versenyt. Mire beért a célba, családostúl megint Mörbischben voltunk.

A célsátorban töltöttük a várakozás perceit, ettünk, ittunk. Fruzsi egyfolytában kőrözött a bringájával. Nagyon élvezte.

Apa célbaérkezését lencsevégre kaptam, majd a részéről egy gyors zuhanyzás, átöltözés következett. Elfogyasztotta a jól megérdemelt pasztáját, és indultunk a szállásra.

A haza utat Zoli már kocsival tette meg, én meg szépen nyakamba vettem a város, és átgyalogoltam a határon. Az osztrák határnál anyósom is csatlakozott hozzám. A hazafelé vezető utat egy kis köcsög vársárlással szakítottuk félbe, majd szép kényelmesen, esernyővel a kezünkben érkeztünk a szállásra.

Újfent egy kellemes vacsorával zárult a nap. :))


2006. 05. 01. Hétfő

Vasárnap este már nem fohászkodtunk a napsütésért. Feladtuk a harcot. Naná, hogy hétfőn, amikor jöttünk haza, szikrázó napsütés volt, felhő egy szál se.

Reggeli után átruccantunk Kismartonba, hogy megnézzük az Eszterházy kastélyt. A kastély parkjában sokat időztünk, én fotóztam, Zoli ült a padon és napozott Miluval együtt. Fruzsi a hétvégén szerzett "Papírkutyás" új barátnőjével rohangált. Mindketten nagyon élvezték. Az elválás nehéz volt, de azért túlélték.

Hazafelé megálltunk a panziónál, elfogyasztottunk egy kellemes ebédet, majd felszedtük a csomagokat és elindultunk haza.

Itthon eső fogadott bennünket. Már fel sem tűnt, hogy esik. :)))))


Összegzés

Bár Zoli kemény ellenfele volt Robogónak mind a futás alatt, mind a bringázáskor, utóbbi kolléga szinte minden ellenfelét legyőzte! ;)) Gratulálok!

Ugyancsak elismerés jár Macinak és pROF-nak, akik szintén képesek voltak ilyen időben is végigtekerni a távot!!!

Ugyan én nem indultam el sem a futáson, sem a bringázáson, mégis sikerült kétszer totál eláznom. Mit meg nem tesz az ember egy 10 éve kimondott igenért és a fotózásért. :))))

Azért arra rájöttem, hogy nem jó esőben két nadrágban, kamásliban bringázni, mert ahelyett, hogy megvéde az esőtől, csak jól magába szívja a vizet, és a súlyodon kívül még azt is cipelheted. Arról nem is beszélve, hogy erősen rontja a komfort érzeted.

A verseny honlapján pedig úgy nézek ki, mint aki nagyon elszánta magát az indulásra. :))) És ahelyett, hogy 4-5000 kcal-tól megszabadultam volna, legalább ennyit magamba töltöttem a kellemes vacsorák és ebédek alkalmával. Most indulhat újra a fogyókúrám. :(((((

És végszóként pár gondolat Olipapától:

"..... egy jó versenyző csak két dolog miatt adhatja fel a versenyt. 1, ha olyan műszaki problémája keletkezik, ami javíthatatlan, vagy ha az egészségét veszélyezteti a további küzdelem."

"1: Ha odaállsz a rajthoz, az azt jelenti elszánt vagy és ismered, akarod a feladatot és semmi sem riaszt vissza. Vagy ha nem ilyen vagy, inkább ne állj oda. 2: Külső, tőlünk független körülményeken keseregni értelmetlen és nagyon negatív dolog, ami nagyon rossz irányba viheti a szereplés kimenetelét. (pl, hogy esik, késik a rajt, rossz a rajtpozíciónk, sár van, stb) Ezekkel vagy próbálj nem foglalkozni, vagy valahogy pozitívan megélni (ez soxor lehetetlen, tudom). Ez az egyetlen út ami a teljesítés irányába vezethet."

Na, ehhez nekem még fel kell nőnöm.

Jelszó:
A szél mindig szemből fúj, az eső meg akkor esik, amikor nem kellene, de ez nem lehet visszatartó erő.

Képek